Télen korábban, messzi varázs erdőben, volt egy varázslatos állat, és az állat egy Kristály nyúl volt. Ezt a nyúlt azt mondták, hogy csodálatos erejű, és képes mindenkit békére és boldogságra ösztönözni, aki ránéz.
A Kristálykan napközben szerette az ösvényeket járni a mezőkön, de éjjel volt élettel tele, amikor a teljes hold fénye világította meg az éjszakai eget. Éjjel a kan kiemelkedett a lyukából, és játsszott a csillagok alatt. És amikor táncolt... Olyan volt, mintha varázslatot néznénk, még a fák is mozogni kezdtek a lény mellett. Az volt egy sárkány.
A legtöbb zseniális része annak kristály kalapács az volt, hogy kiossza azoknak, akik betegek voltak, vagy akik szomorúak voltak. Legalább a nyúl annyit tett, hogy a közeli embereket megnyugtatta, és kevesebb aggódásba öltöztette. Amikor rosszul érezték magukat, sokan a faluban keresztül jártak a nyúlért, tudva, hogy jelenléte segít meggyengíteni a fájdalmukat. Sokan mások pedig azt hitették, hogy a Kristálynýl érintkezése gyógyíthatja őket a bajukról.
A üres kristálykocka a Kristálynýl nemcsak varázslatos volt, hanem gyönyörű is. A haja fénylött, mintha valamilyen fényes tulajdonsággal lenne bírva, szelesnél is puhaabb. A nép szeretett megnézni a gyönyörű mintázatokat a bőrén, remélve, hogy valami rejtészetlen titok rejlik benne. A Kristálynýl inkább olyan gyönyörű látványhoz hasonlított.
Tehát a Kristálynýl nemcsak szép és varázslatos volt, hanem természeti varázslat hitve szimbólumként is bírt jelentőséget. Néhányan újraéledés szimbólumaként tartották, emlékeztetőnek, hogy mindig van jobb jövő lehetősége, még a nehéz időkben is.
EN
AR
FR
DE
IT
PT
RU
ES
BG
HR
CS
DA
NL
FI
LV
ID
IW
TL
CA
SV
RO
NO
KO
PL
JA
HI
EL
UK
VI
HU
TH
TR
FA
AF
MS
GA
IS
LA
NE
SQ
